Sokan kérdezgették Gazdit, hogy hogyan is volt az, hogy én is hozzá kerültem, meg miért meg minden. Hát most erre én válaszolnék. Borzasztó nehéz megtalálni a megfelelő gazdit. Nem feltétlenül azért, mert az a gazdi rossz, van olyan, hogy egyszerűen csak nem passzol egymáshoz a páros. De persze vannak olyanok is, akik inkább ne tartsanak kutyát, és más állatot se. Még egy szobanövény is kérdéses. Szerencsémre ilyennel még nem találkoztam. Az, hogy miért vándoroltam gazdiról gazdira az már egy másik történet. Inkább most azt mesélném el, hogy hogyan kerültem a mostani, végleges gazdimhoz. Nagy felelőtlenség váltogatni a gazdikat, így úgy döntöttem megállapodok, megtartom a gazdit.

Na tehát. Viki nagyon furcsán viselkedett az utolsó együtt töltött napunkon. Az összes cuccom összepakolta, meg babusgatott meg minden. Sejtettem, hogy valami változás lesz, és a cuccpakolásból már gyanús volt a költözés. Délután találkoztunk az új gazdijaimmal. Kedvesnek tűntek, simogattak meg kajáltattak. Viki átadta a pórázom az új gazdinak, sétáltunk kicsit aztán elment Aminával. Egyszerűen csak kisétáltak az életemből. Najó ez így kicsit drámainak hangzik, de akkor teljesen így éreztem. Követtem őket a szememmel, de az új gazdi másik irányba vezetett. Szerettem volna utánuk menni, de tudtam, hogy most már a furán gügyögő az új gazdám. Na meg persze a csomaghordóm, amit mindig leellenőriztem, hogy megvan-e. Vonatra szálltunk, ahol kényelmesen elhelyezkedtem Gazdi ölében és szinte az egész utat végigaludtam. Ami azért nem volt ám rövid. Teljesen ismeretlen helyre érkeztünk, ahol sétáltunk egy kicsit, aztán megint utaztunk. De a buszon legalább ablak mellé ültek, így tudtam nézegetni magam az üvegben, hogy milyen szép is vagyok. Mikor végre hazaértünk kipakolták a cuccaim, simogattak kicsit, majd jött a lefekvés ideje. Naivan azt gondolták, hogy én majd a fekhelyemben fogok aludni, mikor ott van a nagy ágy, és mivel kicsi vagyok, tök jól elférek mellettük, vagy ha nem akkor húzzák összébb magukat. Olyan kitartóan szuggeráltam őket, hogy végül beadták a derekukat, és felmehettem. Na azóta az az én ágyam. És jogom van ott feküdni mindig. Ezt többé kevésbé el is fogadják.

Remélem kielégítettem a kíváncsiskodók fantáziáját, mert már hallottam érdekes sztorikat is. Nem haragszom Vikire, félreértés ne essék, mi nem egymásnak voltunk kitalálva. Nem mondom, hogy ez a gazdi tökéletes, mert nagyon nem az, de szerintem még alakítható. Na de ez már egy teljesen másik téma…